Horvátország történelme gyakran szorosan összefonódott Magyarországéval, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után azonban a két ország külön utat járt be. Déli szomszédunk csak nemrég vívta ki függetlenségét, de úgy látszik, lassan elhúz mellettünk a versenyben. Sorra épülnek itt az autópályák, és Horvátország profi módon használja ki a gyönyörűen tiszta, hosszú tengerpart, a sok nagy vagy éppen apró sziget, és a csodálatos nemzeti parkok által kínált lehetőségeket a turizmus terén. Ma már, ha tengerhez szeretnénk nyaralni menni, Horvátország az elsők között jut eszünkbe, mint úti cél, s ennek köszönhetően minden évben 600 ezer magyar látogat el ide.
Számos műemlékkel találkozhatunk Horvátország nagyobb városaiban, hiszen a terület már a római korban is nagy jelentőséggel bírt, azóta pedig több más nép is hátrahagyta kultúráját, és szerencsére a közelmúltban dúló háború sem okozott nagy kárt ezekben. Pula-ban például megtekinthetjük a rómainál is nagyobb ókori amfiteátrumot, Split-ben Diocletianus, az egykori császár palotáját, vagy Trogir középkori belvárosát, mely az UNESCO világörökség része. Világhírű város Dubrovnik, melynek fő nevezetessége a város köré épült fal, amit a folyamatos harcok miatt kellett a lakóknak még a kora középkorban emelniük. Az egyedülállóan tiszta Plitvicei tavakat pedig semmiképpen se hagyjuk ki, ha a környéken járunk, és már meguntuk a városnézést.
Horvátország 1185 szigettel rendelkezik, azonban ezek közül csak 66 lakott. A szigeteken általában lassabb az élet ritmusa, nyugodtabb hangulat. Az élelmiszerek itt drágábbak, mivel komppal vagy hajóval hozzák a szigetre azokat, és ezt meg kell fizetnünk.
Horvátország esetén nem beszélhetünk egységes konyháról, mivel az országot rengeteg hatás érte, sok néptől átvették azok ételeit. Délen természetesen a legjellemzőbbek a különböző halakból készült ételek. Horvát különlegesség a Ćevapčići, amely itthon is egyre népszerűbb.
A tengerhez – egészen Splitig – autópályán juthatunk el, így az út csak pár 
óráig tart, de érdemes elgondolkozni azon, vajon nem jobb-e utazás közben egy kicsit megismerni Horvátországot, látni a szép tájakat. Az sem utolsó szempont, hogy Splitig átszámolva körülbelül 7000 Ft az autópályadíj. Turnusváltáskor gyakran vannak torlódások az utakon, így jobb, ha nem hétvégén indulunk útnak. Egyre többen döntenek úgy, hogy Bosznián keresztül utaznak le a tengerhez, hiszen 2005 óta vízum nélkül léphetünk be az országba. Az utak minősége itt is jó, és látnivaló is bőven akad, tehát mindenképpen megéri.
Horvátország fizetőeszköze a Kuna, melynek váltópénze a Lipa. 1 Kuna körülbelül 35 Forintot ér, de a legtöbb turisták által látogatott helyen az Eurót is elfogadják. Az árak a magyarországiakhoz hasonlóak, néhol kicsit alacsonyabbak, de a turisták által látogatott helyeken minden drágább.
A magyarokat, ha kitörő örömmel nem is fogadják (itt is jobban szeretik a pénzesebb német és olasz turistákat), a vendégszeretetre sehol nem lehet panasz, az emberek alapvetően kedvesek.
Horvátország, ez a dinamikusan fejlődő régió tehát nem véletlenül az egyik legkedveltebb üdülőhely a magyarok körében. Aki teheti, mindenképpen látogassa meg valamelyik tiszta, kék tengerpartot és élvezze a napsütést meg a hullámokat.
